Dr. Tatár László Ügyvédi Iroda

Dr. Tatár László ügyvéd, európajogi szakjogász

Bíróságok

Magyar Köztársaság bírósági szervezetrendszere

A Magyar Köztársaságban az igazságszolgáltatást az ún. rendes bírósági szervezetrendszerbe tartozó bíróságok végzik, ezek a következők:

  • Kúria
  • Ítélőtáblák
  • Törvényszékek
  • Járásbróságok, közigazgatási és munkaügyi bróságok

A bíróságok eljárását a alapvetően Polgári Perrendtartásról szóló törvény és a Büntetőeljárásról szóló törvény szabályozzák, de számos eljárási rendelkezést tartalmaznak más törvények és rendeletek is.

 

Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága

Az Alkotmánybíróság alapvető rendeltetése az alkotmányossági szempontoknak az államszervezetben való érvényesítése. Az Alkotmánybíróság nem egyéni jogviták eldöntésére hivatott, ezért nem is épült be a hagyományos igazságszolgáltatási szervezetbe. Az Alkotmánybíróság egyedüli és egyfokozatú sui generis jogintézmény. Az Alkotmánybíróság legfőbb feladata a jogszabályok alkotmányosságának vizsgálata (Alk. 32/A. § (1) bek.). Az Alkotmánybíróság alkotmányellenesség megállapítása esetén megsemmisíti a törvényeket és más jogszabályokat (Alk. 32/A. § (2) bek.). Az Alkotmánybíróság igazságszolgáltatást nem végez.

 

Európai Közösségek Bírósága - Székhelye: Luxembourg

Az Európai Bíróság sajátos helyet foglal el az európai intézményi rendszerben. Az Európai Szén- és Acélközösséget (ESZAK) létrehozó Párizsi Szerződés hozta létre 1951-ben az Európai Bíróságot luxembourgi székhellyel. Az Európai Gazdasági Közösséget (EGK) és az Európai Atomenergia Közösséget (EURATOM) létrehozó 1957-es Római Szerződések úgy rendelkeztek, hogy ezen új közösségeknek a bírósága is az ESZAK-Szerződés által létrehozott bíróság legyen. Innentől kezdve tehát az Európai Bíróság döntött mindhárom közösségben felmerült, az egyes alapszerződések által hatáskörébe utalt ügyekben.

  Az Európai Bíróság nagyon fontos szerepet játszik az európai integráció folyamatában, annak egyik hajtómotorja. Az Európai Bíróság döntő szerepet játszik a közösségi jog megalkotásában és továbbfejlesztésében. Az Európai Bíróság hatásköre kiterjed egyrészt a hagyományos értelemben vett alkotmánybíráskodásra, amely keretében vizsgálja a másodlagos közösségi jogszabályok érvényességét, alapszerződésekkel való összeegyeztethetőségét. Az Európai Bíróság másik fontos feladata a közösségi jognak az Európai Közösség egész területén történő egységes és maradéktalan alkalmazásának a biztosítása. Ezt az Európai Bíróság az alapszerződések és a másodlagos jogi normák értelmezésével biztosítja. Az Európai Bíróság eseti döntései a közösségi jog részét képezik. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az Európai Bíróság ítéletei szigorú értelemben vett precedensnek lennének tekinthetők. Annak ellenére ugyanis, hogy a Bíróság általában követi saját döntéseit, szükség esetén szabadon eltérhet azoktól. Ilyenkor az Európai Bíróság egyszerűen figyelmen kívül hagyja a korábbi eseti jogot.

Ahogyan az Alkotmánybíróság nem illeszkedik a bírói szervezetbe, úgy az Európai Bíróság sem. Az Európai Bíróság nem illeszkedik a tagállami bíróságok hierarchiájába, nem áll a Közösség igazságszolgáltatási rendszerének a csúcsán, egyáltalán nem része az igazságszolgáltatási rendszernek. Az Európai Bíróság esetében is egy sui generis szervről beszélhetünk, amely azonban kapcsolódik a tagállami bíróságok igazságszolgáltatási tevékenységéhez az előzetes határozathozatali eljáráson keresztül. Az előzetes határozathozatali eljáráson keresztül van meg a lehetősége az Európai Bíróságnak, hogy a Közösség egész területén biztosítsa a közösségi jog egységes alkalmazását, és a jogfejlesztő tevékenysége is legfőképpen ezen eljárás keretében valósul meg, tekintve, hogy az Európai Bíróság összes eljárásának több mint a fele a Római Szerződés 234. cikkén alapul.   

 

Emberi Jogok Európai Bírósága - Székhelye: Strasbourg

Az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában 1950. november 4-én kelt egyezmény hozta létre az Emberi Jogok Európai Bíróságát (EJEB). Magyarország az 1993. évi XXXI. törvénnyel hirdette ki az egyezményt. Az EJEB-hez bárki kérelmet nyújthat be, akinek az egyezmény által biztosított jogait megsértették, és az összes hazai jogorvoslati lehetőség kimerítésével sem volt orvosolható a jogsérelem.